A munka világa mindig is megrémisztett engem, főleg, ahogy egyre jobban közeledtem a felnőtt élethez. Egy munkahely teljesen más, mint egy iskola. A suliba csak bejártam, beültem az órákra, tanultam, dolgozatokat írtam, és a saját felelősségem volt, hogy mit hozok ki az egészből. Persze kellett határidőkre figyelnem és időre megcsinálnom feladatokat, közel sem volt nagy nyomás rajtam. Egy munkahelyen viszont teljesen más a helyzet. Ott sokszor hatalmas rajtad a nyomás, nagyok az elvárások feléd, nem csak magadért hanem adott esetben a cégért és kollégáidért is felelsz. Rengeteg dolgot szigorú határidőn belül kell megoldani és az sem mindegy, hogy hogyan. Sokszor kell rögtönöznöd és talpraesettnek lenned. Elég ijesztőnek hangzik, nem?
Ez azonban a felnőtt élet velejárója, és tisztában voltam vele, hogy a gimnázium végéig még húzhatom a munkamentes életmódot, de egyetem mellett igenis be kell állnom a dolgozók sorába. Amikor eljött az idő azonban, hogy állást keressek, teljesen tanácstalan voltam, mivel még sosem csináltam ilyet. Egy barátom javasolta, hogy mindenképpen diákszövetkezeten belül jelentkezzek valahova, hiszen sokkal kényelmesebb. Küldött is egy linket, ami egy weboldalra vezetett. Az oldal tetején nagy betűkkel virított, hogy “TopiWork Iskolaszövetkezet – Diákmunka“, alatta pedig már állások sorakoztak.
A különböző pozíciók kategóriákba voltak különválogatva, hogy könnyebben találja meg az ember, amit szeretne. Nekem fogalmam sem volt, hogy valójában milyen munkát is keresek, ezért nem szűrtem a lehetőségeket, hanem inkább az összeset átnéztem. Eléggé rémisztőnek tűnt több állás is és sokhoz volt szükség egyes képesítésekre, ami nekem hiányzott. Továbbá nem akartam volna elsőre túl nagy fába vágni a fejszém, így inkább valamilyen egyszerűbb, tapasztalatot nem igénylő állás után kutattam.
Rátaláltam egy nagyon szimpatikus hirdetésre, ahol recepciósnak kerestek egy diákot részmunkaidős állásban, rugalmas munkaidővel. A feladatok többnyire telefonok fogadását, emberek eligazítását és egyes adatok rögzítését takarták. Úgy ítéltem meg, hogy ez megfelelő lehet számomra, így rá is nyomtam a jelentkezést jelentő gombra.
Első lépésként meg kellett adnom a nevem, az e-mail címem, a telefonszámom, illetve az önéletrajzomat pdf formátumban fel kellett töltenem. Ezzel tudtam érvényesíteni a jelentkezést, majd várnom kellett, hogy megkeressenek az iskolaszövetkezettől. Erre sor is került már másnap, ugyanis felhívtak, hogy egyeztessünk jobban egy kicsit az állásról és rólam. Kiderült, hogy az Energiafogyasztók Érdekképviseleti Szervezetének egyik irodaépületében kellene majd recepciósként dolgoznom. Sokat még nem hallottam ezelőtt ilyen érdekképviseleti szervezetekről, de kíváncsian vártam mit is takar a dolog. Mivel nekem továbbra is szimpatikus volt az állás, ők pedig alkalmasnak láttak a pozíció betöltésére, továbbították a jelentkezésem a cégnek.
Egy héten belül hívtak is és egy személyes beszélgetésre is be kellett menjek. Végül megkaptam az állást, így hatalmas volt a boldogságom. Nem számítottam rá, hogy ez ilyen egyszerű lesz, de nem kényelmesedtem el, hiszen tudtam, még csak ezután jön a neheze.
A munka megkezdése előtt egy kisebb adminisztrációs folyamaton kellett átesni. Féltem, hogy ez majd szokásosan lassú és bonyolult lesz, azonban a TopiWork csapata mindent megkönnyített nekem. Az én feladatom csupán annyi volt, hogy fel kellet töltenem az adataimat és beregisztrálnom az oldalukra. Ők ezeket feldolgozták és elkészítettek minden szükséges dokumentumot, amiket elektronikusan alá is tudtam írni. Egyszóval minden gyors és egyszerű volt.
A munkahelyen azóta is helytállok és nagyon élvezem az ott töltött időt. Mindezt a TopiWork Iskolaszövetkezet – Diákmunka közvetítő nélkül nem sikerült volna elérnem. Ha diákként állást keresel, csak is őket tudom ajánlani!